Fizikailag nincs különbség a hang és a zaj között, ehelyett szokásos a zajt egyszerűen nem kívánt hangként meghatározni. A zaj, különböző frekvenciájú és frekvenciánként eltérő intenzitású jelek összessége. Az emberi hallás nem egyformán érzékeny minden hangfrekvenciára, így nem érzékel minden frekvenciát ugyanolyan hangosnak ugyanazon hangnyomásszinten. Bizonyos esetekben a zaj káros lehet az emberi egészségre akusztikus energia formájában.

A környezeti zaj problémájának megoldása egyre nagyobb feladatot ró a sűrűn lakott nagyvárosokban vagy a zajforrások környezetében lakó emberek képviseletét ellátó hatóságokra, mérnökökre és beruházókra. A zajszennyezést sajátosságaiból kifolyólag az emberek azonnal észlelik és így közvetlenül befolyásolja életminőségüket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018. októberében közzétett nemzetközi vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a zaj, az egyik legnagyobb környezeti veszély a fizikai és mentális egészségre az európai térségben. A zajszint nem megfelelőssége esetén az embereknél stressz, idegesség, alvászavar jelentkezik, amely idővel keringési és szív problémákhoz, mentális zavarhoz vezethet.

A gépesített ipar például jelentős zajproblémát okozhat mind beltéren, mind pedig a szabadban. Ilyen esetekben a zaj jellemzően az alacsony és a magas frekvenciákon domináns, esetleg tonális komponenseket tartalmaz, impulzusos vagy a zaj időbeli mintázata okoz kellemetlenségeket. A forgó, oda-vissza mozgó gépelemek általában egyes frekvenciasávokon mutatnak kiugró értékeket, a légtechnikai berendezések azonban széles frekvenciatartományban is zavaró mértékű zajt generálhatnak.

A beltéri zajterhelés főként az ott tartózkodó, munkát végző emberek számára okoz problémát és ad feladatot a munkavédelmi szakemberek, munkáltatók vagy üzemeltetők részére a munkaegészségügyi előírások zajvédelmi vonatkozásának betartására.

A szabadban üzemelő vagy például egy üzemépületből kijutó zaj viszont a zajforrás környezetében lévő lakóövezetben is problémát jelenthet. Ezen esetekben felmerülő jogos panasz esetén szintén az üzemeltető feladata az eset megfelelő kivizsgálása, a megoldási javaslatok kidolgozása.

A zajcsökkentés esetén a zajt lehetőség szerint elsősorban a forrásnál kell csendesíteni, majd egyéb aktív zajcsökkentési megoldásokat sorba venni. Megoldás lehet ezen kívül munkautasításokkal a zajos tevékenység működésének időbeni korlátozása is. Végső megoldásként azonban szükség lehet például egy lakóház passzív védelmének kidolgozására hangszigeteléssel.

ZAJMÉRÉS

A mindennapi életben előforduló zajok többsége nem a levegőben terjedő egyszerű hullámmozgás, hanem különböző frekvenciákon eltérő energiával rendelkező nyomáshullámok időben történő folyamatos változása. A zajmérés során a szabványi és jogszabályi előírások betartása mellett ezért szükséges olyan integráló mérőműszer alkalmazása, amely a legjobban reprezentálja az emberi hallás tartományát. Az integrálási időt pedig a folyamatos nyomásingadozások miatt egy időintervallumra kell meghatározni. Ez az idő függ a vizsgálandó zaj tulajdonságaitól. Más mérési idő vonatozik egy méréstechnikailag állandó és változó zaj esetén, megint más egy periodikus zaj esetében. Zajméréskor feladat tehát a megfelelő mérési idő meghatározása is.

A zajmérés elsődleges célja a környezetben vagy munkahelyen fellépő zajok vizsgálata, a szükséges zajjellemzők meghatározása és ezek összekapcsolása a jogszabályi, szabványi előírásokkal. A megfelelősség vagy határérték túllépés igazolása, zajprobléma esetén a megoldási javaslatok mérési eredményekkel történő alátámasztása.

Megkülönböztetünk munkahelyi zajt és környezeti zajt.

A ZAJ PROBLÉMA

Vélemény, hozzászólás?